Barsaive történelme (16. rész) - A rejtőzés ideje

Évszázadok telnek el a kaerekben és citadellákban, ahogy az emberek harcolnak és fokozatosan megtanulnak megbirkózni a félelemmel, miközben a nap fényének érintésére és tiszta levegő érzésére vágyakoznak. A legtöbb kaer-lakó nem éli meg hogy újra lássák a napot. Több kaerbe törnek be a Rémek, mint azt az emberek legsötétebb álmaikban lehetségesnek tartották, erővel vagy alattomos módszerekkel. Teljes városok vesznek el, és komplett civilizációk és társadalmak tűnnek el örökre. Barsaive-en a legnagyobb veszteség talán Parlainth városa, habár a Dúlás utánig senki nem képes emlékezni a nagyságára. Most már tudjuk, hogy a Dúlás alatt a Rémek valamilyen módon utat találtak Parlainthba. Amit biztosan tudunk, azt J'Role, a Tiszteletreméltó Tolvaj (és társainak) történeteinek köszönhetjük. Mire rátalálták a mágikus Vágyakozás Gyűrűire, megfejtették a titkait és a segítségével visszahozták az elfeledett Parlainthot erre a világra, a város összes lakója halott volt, vagy eltűnt. A felfedezők kevés testet találtak, ismeretlen Rémek kiürítve hagyták el a várost.

A Dúlást követő években, Parlainth kalandok és veszélyek központja lett, ahogy Barsaive bátor lelkei felkerestek elveszett kincsek és sötét titkok reményben. De még a Dúlás befejezte után is szörnyű dolgok járják Parlaint utcáit és rejtőznek a legsötétebb sarkokban, és a legtöbb titok a mai napig rejtve marad.

Azok a kaerek, amelyek rendelkeznek a Throali Holnap Könyvével, ismerik a mágikus rituálét, amely elárulja  nekik az időt amikor biztonságban visszatérthetnek a világba. Azok, akik nem rendelkeznek vele, reménykedniük kell hogy eltalálják a megfelelő időpontot.

A mágia önmagában egyszerű: egy Igaz Földből alkotott golyót kell egy tányérni Igaz Víz fölé helyezni mágia segítségével. A mágia fenn tartja a labdát a víz felett. Ahogy a világ mágikus energiái halványulnak, és a Rémek kénytelenek visszavonulni, az Igaz Földből készült labda ereszkedik, amíg végül meg nem érinti az Igaz Vizet és elvegyülnek. Ez az az idő, amikor Barsaive népei visszatérhetnek a világba.

Idővel az emberek a kaerban úgy gondolják ideje visszatérni a felszínre. A kaerek ajtajai kinyílnak és egy fényes, napvilágította, Rémek által feldúlt világba vezetnek.

Barsaive történelme (15. rész) - Vérerdő

T.sz. 1262-ben az Elf Udvar fából épített kaerje kezd kudarcot vallani. A védelem hanyatlása lassú, de letagadhatatlan. Pánik tör ki, és az elfek kétségbeesetten kutatnak új védelmi módszerek után. Nincs elegendő idő hogy földalatti kaert építsenek, és nem rendelkeznel elegendő Igaz Levegő vagy Föld tartalékokkal. Kétségbeesés és depresszió uralkodik el, ahogy a Rémek elkezdenek áttörni. Az elfek őrjáratokat szerveznek, akik gyorsan reagálnak a betörésekre, amíg az elementalisták javítják az így keletkezett réseket és erősítik a meggyengült szekciókat.

Ekkor az Erdő elfjei egy rémisztő felfedezést tesznek. Az áttörő Rémek legerősebbjei és leggonoszabbjai egyszerűen nem törődnek azokkal az elfekkel, akik már eleve őrültek, vagy különösen erős fájdalomnak vannak kitéve. A Királynő tanácsadói ráébrednek, hogy a Rémeknek maguknak kell okozni a fájdalmat, hogy táplálkozhassanak belőle. A már meglévő őrület és fájdalom nem elegendő számukra. Egy szörnyű terv magjai kezdenek kicsírázni az erdőben, egy terv amely annyira rettenetes, mint bármi, amit a Rémek képesek okozni.

Végül, amikor a Rémek már a teljes áttörés határán allnak, az elfek végrehajtják a kétségbeesett tervüket: Az elementalisták egy eltorzult vér rituálé keretében fizikaki változást kényszerítenek a még élő elfekre. Tüskék kezdenek el nőni a bőrükből, amely konstans, kegyetlen fájdalmat okoz. A rituálé rengeteg elfet megöl Wyrm Woodban, de azok akik túlélnek megtanulnak együttélni a fájdalommal, és olykor erőt is merítenek belőle. A Rémek már nem találnak a kaerben semmit amire szükségük van. Néhány vadállatiasabb Rém folytatja a támadásokat, és próbál áttörni, de a legördögiebbek, akik fájdalmon és szenvedésen élnek, távoznak. A Vérerdővé változott hely elfjei végül megtalálták a túlélés módját, de szörnyű áron.

Barsaive történelme (14. rész) - Throal és Parlainth

Barsaiven, Throal hatalmasai és Parlainth, Thera provinciális fővárosa, a lehető leghosszab ideig nyitva tartják kapuikat. Mindkettő az utolsó pillanatig fogadja a menekülőket. A Throali Kaer, habár Thérai tervek alapján készült, különleges törpe mágiát is magába foglal. Parlainth egy radikális módszerrel kísérletezik: a mágusai egy hatalmas varázslattal átcsúsztatják a várost a másvilág egy távoli szegletébe, ahová a rémek nem érnek el. Hogy méginkább biztonságban tudhassák magukat, a varázslatnak része, hogy még Parlainth emlékét is kitörlik Barsaive lakóinak elméjéből. Mivel senki nem emlékszik rá, senki nem lesz képes elárulni a létezését illetve az eltűnését a Rémeknek (Parlaint története nagy tetteket és nagy tragédiát rejt, amelyeket jobb máskor és máshol elmesélni).

Komikus, hogy a Therai helytartó az utolsó pillanatban elveszti a hitét a tervben, amelyet ő kezdeményezett és elmenekül Throalba az udvartartásával. Parlainth lezárja kapuit és majd négyszáz évre eltűnik az emberek emlékezetéből. A thérai helytartó és udvartartása nagyrésze, feltételezett biztonságban a throali kaerben, életét veszti egy balesetben, amikor a Kaer egy része beomlik, alig néhány hónappal a lezárás után.